A JUDO
A judo közvetlen célja, a szabály adta lehetőségekkel az ellenfél dobása, leszorítása vagy karjának feszítése a győzelem érdekében (profi, felnőtt versenyzők fojtás technikákat is alkalmazhatnak).
MIÉRT PONT A JUDO?
A judo kiforrott testkultúrális rendszer, letisztult sportág. A küzdősportra épült tanterv alapvető célja közé tartozik a fiatalkori agresszivitás szabályozása, a tisztelet, megbecsülés, udvariasság, akaraterő, teherbíró-képesség, belső fegyelem kialakítása a japán minta alapján.
Felmérések kimutatták, hogy az iskolai balesetek 70%-a abból származik, hogy a gyerekek nem tudják megfelelően koordinálni mozgásukat. Az oktatási anyag óriási értékének tartjuk, hogy az esések elsajátítása után ez a fajta balesetveszély minimálisra csökken. A sportági képzés során a tanulók önbizalma, fellépése biztos, határozott lesz. A küzdő jellegű gyakorlatokkal (természetes mozgás) tökéletesedik izom-és csontozatuk, nő az izomszalagok teherbíró képessége, fokozódik a sérüléseknek ellenálló szövetek létrehozása. Fizikai erejük, gyorsaságuk növekszik, reflexeik, ügyességük szemlátomást javul. Kifejlődik a taktikai érzékük is. Megtanulnak helyesen ítéletet alkotni saját és ellenfelük képességeiről, amely segíti őket az önismeret és a helyzetmegítélés kialakításában.
Tehát a judo mozgásanyaga magas szintű képességfejlesztést és jellemformálást biztosít, továbbá alkalmas arra, hogy olyan fizikai alapot, mozgáskultúrát és belső tartást adjon, amelyre bármelyik sportág alapozhat fiúknál és lányoknál egyaránt.
A JUDO HATÁSA AZ ÓVODAI ÉS AZ ISKOLAI NEVELÉSBEN
A küzdősportok a személyiség fejlesztés kiváló eszközei
Régi vágya teljesült a küzdősportokkal foglalkozó szakembereknek:
„a küzdősportok” az iskolai testnevelés oktatási anyagába kerültek. A Nemzeti Alaptanterv, majd a kerettanterv készítő bizottságai egyetértettek abban, hogy a küzdő sportoknak helyük van az iskolai testnevelésben. Ez a tartalmi bővülés fontos előrelépést jelent a tantervek korszerűsítésében. A küzdősportok tanításának szükségességét több tényező támasztja alá. Ezek közül első helyen a nemzeti hagyományaink említhetőek. A küzdősportok a legeredményesebb olimpiai sportágaink közé tartoznak: a vívás, birkózás, ökölvívás, és nem utolsó sorban a judo barcelonai (1992) sikertörténete. Arra is fel kell figyelni, hogy a fiatalok érdeklődése megnőtt a küzdősportok felé. A küzdősportok tanításának fontosságát, a romló tendenciát mutató közbiztonságunk is alátámasztja.
Az általános mozgáskultúra és a motoros képességek hiányosságait tükrözik a gyerekek és a felnőttek „esni tudásának” hiánya, a küzdő szellem gyenge szintje, a test-test elleni küzdelemtől való félelem. A judo edzések folyamatában a tanulók a korrekt küzdelmekben megtanulják becsülni az erő, az ügyességet, a szerénységet, az egymás legyőzésének és a legyőzetésének ember léptékű elviselését.
Valószínűleg az ilyen és ehhez hasonló tapasztalatok is közrejátszottak abban, hogy a tantervi és tantárgyi bizottság tagjai a küzdősportokat illetően pozitív döntést hoztak. A küzdősportok iskolai oktatásának fontosságát elsősorban személyiségfejlesztő hatásai indokolják.
A küzdősportok személyiség fejlesztő hatásairól
A judo testi és lelki hatásainak eredménye az olyan életfelfogás, világnézet, bölcselet- és erkölcstan, amely egy japán szóval kifejezhető: busido. A szó jelentését az európai ember számára az angol „gentleman like” fejezi ki, míg magyarul azt lehet mondani: „talpig férfi”.
Számos kísérleti és összehasonlító vizsgálat eredményei kimutatták, hogy a judo foglalkozásokon részt vett gyermekek eredményei magasabb értékeket mutattak a vizsgált területeken, mint más sportágakat űző, illetve nem sportoló gyerekeké .
A küzdősportok legfontosabb személyiség formáló „hozadékai”: a társak tisztelete, a küzdőképesség, fegyelem és önuralom, az önkontroll és önszabályozás, az önmegvalósítás, együttműködés.
A küzdősportok kedvező hatásait felhasználják a gyógypedagógiában és az erősen deviáns viselkedésű gyerekek nevelésében is .
A küzdősportok bölcsőjének tartott japánban a küzdősportok lélekre gyakorolt hatásait fontosabbnak tartják a testre gyakorolt hatásainál. A judo fő szabálya: „higgadtságunkat, önuralmunkat soha egy pillanatra sem szabad elveszítenünk”. Türelem, rend, fegyelem, az ellenfél megbecsülése, a lovagias gondolkodás, erre tanítja a judo mester a tanítványait.
